Hibák
42.1 Meghatározás
A hiba a szabályok olyan megszegése, amely egy ellenféllel történt személyi érintkezés és/vagy sportszerűtlen viselkedés következménye.
42.2 Szabály
A hibát az elkövető terhére kell bejegyezni és a vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
43. Érintkezés
43.1 Meghatározás
43.1.1 A kosárlabdában, amelyben 10 játékos korlátozott területen nagy sebességgel mozog, a testi érintkezéseket nem lehet elkerülni.
43.1.2 Annak eldöntésekor, hogy egy testi érintkezést büntessenek-e vagy sem a játékvezetők, minden pillanatban szem előtt kell tartaniuk, és mérlegelniük kell a következő alapelveket:
- A szabályok szellemét és szándékát, valamint a játék egységének megtartását.
- Következetesség az „előny/hátrány” elv alkalmazásában, amelynél a játékvezetőknek nem szabad keresniük a játék folyamatosságának felesleges megszakítását azért, hogy büntessék azt a véletlenszerű testi érintkezést, amelyik nem juttatja a felelős játékost előnyhöz vagy nem okoz hátrányt ellenfelének.
- Következetesség az egységes szemlélet alkalmazásában minden mérkőzésen, szem előtt tartva a résztvevő játékosok képességét, természetét és viselkedését a mérkőzés folyamán.
- Következetesség a mérkőzés kézben tartása és folyamatossága közötti egyensúly fenntartásában, megérezve, hogy a résztvevők mire törekednek, és azt ítélni, ami megfelelő a mérkőzésnek.
44. Személyi hiba
44.1 Meghatározás
44.1.1 A személyi hiba a játékos által elkövetett olyan hiba, amely egy ellenfél játékossal való szabálytalan érintkezés következménye, függetlenül attól, hogy a labda élő vagy holt.
A játékos nem foghatja, akadályozhatja, lökheti, gáncsolhatja ellenfelét, nem mehet ellenfelének, és nem korlátozhatja ellenfele haladását kinyújtott kézzel, karral, könyökkel, vállal, csípővel, térddel vagy lábbal, sem a testének természetellenes (a hengeren kívüli) helyzetbe hozásával, és nem kezdeményezhet semmiféle durva vagy erőszakos játékot.
44.1.2 Akadályozás az olyan szabálytalan személyi érintkezés, amely gátolja egy ellenfél mozgását labdával vagy labda nélkül.
44.1.3 Belemenés az olyan személyi érintkezés, labdával vagy labda nélkül, amikor a játékos az ellenfél játékos felsőtestének nekimegy vagy azt meglöki.
44.1.4 Szabálytalan hátulról védekezés az olyan személyi érintkezés az ellenfél játékosával, amikor egy védekező játékos hátulról érintkezik az ellenfél játékosával. A védőjátékost azon igyekezete, hogy megkísérelje a labdát megszerezni, nem jogosítja fel arra, hogy hátulról érintkezzen az ellenfél játékosával.
44.1.5 Fogás az olyan személyi érintkezés egy ellenfél játékossal, amely az ellenfelet szabad mozgásában akadályozza. Ez a személyi érintkezés (fogás) a test bármelyik részén bekövetkezhet.
44.1.6 Szabálytalan elzárás az olyan szabálytalan kísérlet, amely késlelteti vagy megakadályozza az ellenfél labda nélküli játékosát abban, hogy elfoglaljon egy általa kívánt helyzetet a játéktéren.
44.1.7 Kezek szabálytalan használata akkor fordul elő, amikor a védőjátékos védekező helyzetben van, és a kezét ráteszi majd rajtahagyja labdás vagy labda nélküli ellenfelén, gátolva őt ezzel szabad mozgásában.
44.1.8 Lökés a test bármely részével végzett olyan személyi érintkezés, amikor egy játékos erőszakkal elmozdítja vagy megpróbálja elmozdítani az ellenfél labdát birtokló vagy labda nélküli játékosát.
44.2 Büntetés
A személyi hibát minden esetben be kell jegyezni az elkövető terhére. Ezenfelül:
44.2.1 Ha a hibát nem kosárradobó játékos ellen követték el,
- A játék a vétlen csapat határvonalon kívüli bedobásával folytatódik az elkövetés helyéhez legközelebbi pontról.
- Ha az elkövető csapat már a büntetőszabály hatálya alatt van, akkor az 55. § (Csapathibák: Büntetés) előírásait kell alkalmazni.
44.2.2 Ha a hibát kosárradobó játékos ellen követték el,
+ És a mezőnyből végzett kosárradobás sikeres, akkor a kosár érvényes, és egy (1) büntetődobást kell ítélni.
- És a kettőpontos mezőnykosár területéről a kosárradobás sikertelen, kettő (2) büntetődobást kell ítélni.
- És a hárompontos mezőnykosár területéről a kosárradobás sikertelen, három (3) büntetődobást kell ítélni.
- És a játékos elleni hibát a mérkőzésóra bármelyik negyed vagy hosszabbítás játékidejének lejártát közlő jelzésével egyidejűleg vagy közvetlenül azt megelőzően követik el, illetve akkor, amikor a 24 mp-es készülék jelzésének megszólalásakor a labda még a játékos kezében van, és a mezőnyből végzett kosárradobás sikeres, akkor a kosár nem érvényes. Kettő (2) vagy három (3) büntetődobást kell ítélni.
44.3 Henger alapelv
A henger alapelv (13. ábra) azt a képzeletbeli hengeren belüli teret jelenti, amelyet a játékos foglal el a talajon. A henger magában foglalja a játékos felett lévő teret, és a következők határolják:
- Elölről a tenyerek,
- Hátul a fenék, és
- Oldalról a karok és a lábak külső széle.
A kezeket és a karokat a felsőtest előtt legfeljebb a lábak vonaláig lehet kinyújtani könyöknél behajlítva úgy, hogy az alkarok és a kezek felemelt helyzetben vannak. A lábak közötti távolságnak a játékos magasságával arányosnak kell lenni.
44.4 A függőlegesség elve
44.4.1 A kosárlabda játéktéren minden játékosnak joga van bármely – ellenfél által még el nem foglalt – helyzetet (hengert) elfoglalni.
44.4.2 Ez az elv védi a játékos talajon elfoglalt helyét és a fölötte lévő légteret, amikor függőlegesen felugrik a saját hengerében.
44.4.3 Amint egy játékos elhagyja függőleges helyzetét (hengerét) és testi érintkezést okoz ellenfelével, aki már elfoglalta saját függőleges helyzetét (hengerét), az a játékos felelős az érintkezésért, aki elhagyta saját függőleges helyzetét (hengerét).
44.4.4 A védőt nem szabad megbüntetni akkor, ha függőlegesen fölugorva hagyta el a talajt (saját hengerén belül) vagy ha kezeit és karjait maga fölé nyújtja a saját hengerén belül.
44.4.5 A támadó játékos, akár a talajon van, akár a levegőben, nem okozhat érintkezést a szabályos védőhelyzetben lévő védőjátékossal:
- Karjával még több helyet csinálva a maga számára („takarítás”).
- Lábai vagy karjai széttárásával érintkezést okozva mezőnyből végzett kosárradobás közben vagy közvetlenül azután.
44.5 Szabályos védőhelyzet
44.5.1 A védekező játékos akkor foglalt el egy kiinduló szabályos védőhelyzetet, ha:
- Szemben van ellenfelével, és
- Mindkét lába a talajon van.
44.5.2 A szabályos védőhelyzet kiterjed a játékos fölötti légtérre (hengerre) a talajtól a mennyezetig. Felemelheti karjait és kezeit a feje fölé vagy függőlegesen felugorhat, de felemelt kezeit a képzeletbeli hengeren belül, függőlegesen kell tartania.
44.6 Védekezés a labdát birtokló játékos ellen
44.6.1 A labdát birtokló játékos (fogja a labdát vagy vezeti) elleni védekezéskor az idő és távolsági tényezőkre nem kell tekintettel lenni.
44.6.2 A labdás játékosnak számítania kell arra, hogy védekeznek ellene, és késznek kell lennie a megállásra vagy az irányváltoztatásra, amint ellenfele egy kiinduló szabályos védőhelyzetet vesz föl vele szemben még akkor is, ha ez a másodperc tört része alatt történik.
44.6.3 A védekező (védő) játékosnak úgy kell elfoglalnia kiinduló szabályos védőhelyzetét, hogy ne okozzon testi érintkezést helyzete elfoglalása előtt.
44.6.4 Ha egyszer a védőjátékos már elfoglalta kiinduló szabályos védőhelyzetét mozoghat, hogy folyamatosan védekezzen, de nem teheti ki a karját, vállát, csípőjét vagy lábát, és nem okozhat olyan érintkezést, ami megakadályozza, hogy a labdát vezető játékos elhaladjon mellette.
44.6.5 Az „akadályozás/belemenés – labdás játékos” helyzet megítélésekor a játékvezetőnek a következő alapelveket kell alkalmazni:
- A védőjátékosnak el kell foglalnia egy kiinduló szabályos védőhelyzetet szemben a labdás játékossal, mindkét lábával a talajon állva.
- A védőjátékos ebben a helyzetben maradhat, függőlegesen felugorhat, illetve oldalra vagy hátrafelé mozoghat, hogy megtartsa szabályos védekező helyzetét.
- Amikor mozog, szabályos kiinduló védőhelyzetének megtartása érdekében pillanatokra felemelheti egyik vagy mindkét lábát a talajról, de csak akkor, ha ez a mozgás oldalra vagy hátrafelé történik, és nem a labdás játékos felé.
- Az érintkezésnek a felsőtesten kell bekövetkezni, amely esetben a védőjátékost úgy kell tekinteni, mint aki először ért az ütközés helyére.
- A szabályos védőhelyzet elfoglalása után a védőjátékos a hengerén belül elfordulhat, hogy csökkentse az ütközés erejét, illetve elkerülje a sérülést.
A fenti esetben a hibát úgy kell tekinteni, hogy a labdás játékos okozta.
44.7 A levegőben lévő játékos
44.7.1 A levegőben lévő játékosnak joga van a játéktér ugyanazon pontjára visszaérkezni, ahonnan felugrott.
44.7.2 Joga van a játéktér egy másik pontjára is leérkezni, ha az elugrás és a leérkezés közti egyenes vonalat vagy magát a leérkezés helyét még nem foglalta el ellenfél az elugrás pillanatában.
44.7.3 Ha egy játékos felugrott, de a leérkezéskor lendületének következtében érintkezik ellenfelével, aki szabályos védőhelyzetben volt a leérkezés helyének közvetlen közelében, akkor a felugró játékos felelős a bekövetkezett érintkezésért.
44.7.4 Egyetlen játékos sem mozdulhat ellenfele útjába, ha az már felugrott a levegőbe.
44.7.5 Levegőben lévő játékos alá mozdulni és érintkezést okozni általában sportszerűtlen hiba, és bizonyos körülmények között kizáró hiba is lehet.
44.8 Védekezés a labdát nem birtokló játékos ellen
44.8.1 Minden labda nélküli játékosnak joga van szabadon mozogni a játéktéren és olyan helyet elfoglalni, amelyet előzőleg más játékos még nem foglalt el.
44.8.2 A labdát nem birtokló játékos elleni védekezéskor az idő és távolsági tényezőkre tekintettel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy egy védőjátékos nem foglalhat el helyet olyan közel és/vagy olyan gyorsan mozgásban lévő ellenfele útjában, hogy annak ne legyen elég távolsága vagy ideje a megálláshoz, illetve az irányváltoztatáshoz.
A távolság egyenesen arányos az ellenfél sebességével, soha nem kevesebb, mint 1 és soha nem több, mint 2 normál lépés.
Ha egy játékos a kiinduló szabályos védőhelyzetének elfoglalásakor figyelmen kívül hagyja az idő- és távolsági tényezőket, és az ellenféllel érintkezés történik, akkor ő a felelős az ütközésért.
44.8.3 Ha a védőjátékos már kiinduló szabályos védőhelyzetet foglalt el, nem okozhat érintkezést ellenfelével azért, hogy meggátolja őt a mellette való elhaladásban karjának, vállának, csípőjének vagy lábának útjába való kinyújtásával. Azonban elfordulhat vagy maga elé teheti karját (karjait) a hengerén belül, hogy elkerülje a sérülést.
44.9 Elzárás: Szabályos és szabálytalan
44.9.1 Elzárás akkor történik, amikor egy játékos megkísérli késleltetni vagy megakadályozni labda nélküli ellenfelét abban, hogy az a játéktéren egy általa kívánt helyet elfoglaljon.
44.9.2 Akkor szabályos az elzárás, ha az a játékos, aki ellenfelét elzárja:
- Álló helyzetben van (saját hengerén belül), amikor az érintkezés megtörténik.
- Mindkét lába a talajon van, amikor az érintkezés megtörténik.
44.9.3 Szabálytalan az elzárás abban az esetben, ha az a játékos, aki ellenfelét elzárja:
- Mozgásban volt, amikor az érintkezés történt.
- Nem adott elegendő távolságot álló ellenfelét elzárva, annak látómezején kívül, amikor az érintkezés megtörtént.
- Nem vette figyelembe az idő és távolsági tényezőket egy mozgásban lévő ellenfelével szemben, amikor az érintkezés történt.
44.9.4 Amikor az elzárás az álló ellenfél látómezején belül történik (szemből vagy oldalról), az elzáró játékos olyan közelről adhatja az elzárást, amilyen közelről csak akarja feltéve, hogy nem történik érintkezés.
44.9.5 Amikor az elzárás az álló ellenfél látómezején kívül történik, az elzáró játékos köteles lehetővé tenni, hogy ellenfele egy (1) normál lépés távolságot tehessen az elzárás felé érintkezés nélkül.
44.9.6 Amikor az ellenfél mozgásban van, az idő és távolsági tényezőket figyelembe kell venni. Az elzáró köteles elég helyet hagyni, hogy az elzárt játékos az elzárást megállással vagy irányváltoztatással elkerülhesse.
A megkívánt távolság soha sem kevesebb, mint egy (1), és soha sem több, mint kettő (2) normál lépés.
44.9.7 A szabályosan elzárt játékos felelős minden érintkezésért, ami az elzáró játékossal történik.
44.10 Akadályozás
44.10.1 Az elzárást megkísérlő játékos akadályozást követ el, ha érintkezés történik miközben ő mozog, és ellenfele áll vagy hátrál előle.
44.10.2 Ha egy játékos figyelmen kívül hagyva a labdát, ellenfelével szemben, vele azonosan mozog, elsősorban ő a felelős a bekövetkező érintkezésekért, hacsak egyéb tényezők nem állnak fenn.
A „hacsak egyéb tényezők nem állnak fenn” kifejezés arra az esetre vonatkozik, ha az elzárt játékos szándékosan lök, belemegy vagy fogja ellenfelét.
44.10.3 Szabályos, ha egy játékos a pályán való helyezkedés közben a hengerén kívülre nyújtja karját (karjait) vagy könyökét (könyökeit), de le kell engednie azokat a hengerén belülre, ha ellenfele megkísérel elhaladni mellette. Ha a játékos karja vagy könyöke a hengerén kívül van és érintkezés történik, akkor az akadályozás vagy fogás.
44.11 Az ellenfél érintése kézzel és/vagy karral
44.11.1 Az ellenfél egy vagy két kézzel érintése önmagában nem szükségszerűen szabályszegés.
44.11.2 A játékvezetőnek kell megítélni, hogy az érintkezést okozó játékos szerzett-e előnyt. Ha egy játékos által okozott érintkezés bármilyen módon korlátozza az ellenfél szabad mozgását, akkor az ilyen érintkezés hibának minősül.
44.11.3 A kéz (kezek) vagy a kinyújtott kar(ok) szabálytalan használata akkor következik be, amikor a védőjátékos védekezés közben ezeket egy labdás vagy labda nélküli ellenfélre helyezi és rajta is tartja.
44.11.4 A labdás vagy labda nélküli ellenfelet ismételten érinteni vagy tapogatni szintén személyi hiba, mert ez durvasághoz vezethet.
44.11.5 A labdás támadó játékos részéről személyi hiba, ha:
- Beleakaszkodik, illetve karjával vagy könyökével befogja a védekező játékost, hogy előnyt szerezzen.
- Ellöki magától a védőjátékost, hogy megakadályozza őt a labda megszerzésében vagy a labda megszerzésére tett kísérletében, illetve hogy több helyet csináljon saját maga és a védőjátékos között.
- Labdavezetés közben kinyújtott alkarját vagy kezét használja, hogy ellenfelét megakadályozza a labdabirtoklás megszerzésében.
44.11.6 A labda nélküli támadó játékos részéről személyi hiba, ha azért löki el magától ellenfelét, hogy:
- Szabaddá tegye magát a labda átvételéhez.
- Megakadályozza a védőjátékost a labda megszerzésében vagy a labda megszerzésének kísérletében.
- Saját maga és a védőjátékos között még több helyet csináljon.
44.12 Centerjáték
44.12.1 A függőlegesség elve a centerjátékra is érvényes.
A támadó centernek és az őt védő ellenfelének kölcsönösen tiszteletben kell tartani egymás függőlegességi jogait (hengerét).
44.12.2 Személyi hiba a támadó vagy védekező centerjátékos részéről, ha vállal vagy csípővel kimozdítja ellenfelét helyzetéből, illetve ha megakadályozza ellenfele szabad mozgását kinyújtott könyökkel, karral, térddel vagy más testrészével.
45. Kettős hiba
45.1 Meghatározás
Kettős hiba akkor következik be, amikor két ellenfél játékos megközelítőleg azonos időben követ el személyi hibát egymás ellen.
45.2 Büntetés
45.2.1 Mindkét vétkes játékos terhére egy-egy személyi hibát kell bejegyezni. Nem kell büntetődobásokat ítélni.
45.2.2 A mérkőzés a következők szerint folytatódik:
- Ha érvényes mezőnykosarat értek el ezzel egyidőben, akkor a labdát a kosarat elért csapat ellenfelének kell adni alapvonali bedobáshoz.
- Ha az egyik csapat jogosult volt a labdára vagy birtokolta azt, akkor a labdát ennek a csapatnak kell adni bedobáshoz a szabályszegés helyéhez legközelebbi pontról.
- Ha egyik csapat sem volt jogosult a labdára és nem is birtokolta azt, a mérkőzés a szabályszegés helyéhez legközelebbi körben végrehajtandó feldobással folytatódik.
46. Sportszerűtlen hiba
46.1 Meghatározás
46.1.1 A sportszerűtlen hiba egy játékos által elkövetett olyan személyi hiba, amely a játékvezető megítélése szerint a szabály szándékával és szellemével ellentétes, nem közvetlenül a labda megszerzésére irányuló kísérlet eredménye
46.1.2 A sportszerűtlen hibákat az egész mérkőzésen következetesen kell megítélni.
46.1.3 A játékvezetőnek csak a cselekedetet kell megítélnie.
46.1.4 Annak megítélésében, hogy a hiba sportszerűtlen vagy sem, a játékvezetőknek a következő elveket kell alkalmazniuk:
- Ha a játékos nem tesz a labda megjátszására irányuló kísérletet, és érintkezés történik, ez sportszerűtlen hiba.
- Ha a játékos a labda megszerzésére irányuló kísérlet közben túlzott érintkezést okoz (durvaság), akkor a hibát sportszerűtlennek kell ítélni.
- Ha a játékos fogja, üti, rúgja vagy szándékosan ellöki az ellenfél játékosát, az sportszerűtlen hiba.
- Ha a játékos úgy követ el hibát, hogy kísérlete a labda megjátszására irányul (normál kosárlabda játék), az nem sportszerűtlen hiba.
46.1.5 Azt a játékost, aki ismételten követ el sportszerűtlen hibát, a játékból ki kell zárni.
46.2 Büntetés
46.2.1 A sportszerűtlen hibát be kell jegyezni a vétkes játékos terhére.
46.2.2 Büntetődobás(oka)t, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.
A megítélendő büntetődobások száma a következő:
- Ha a hibát nem kosárra dobó játékos ellen követték el, kettő (2) büntetődobás.
- Ha a hibát kosárra dobó játékos ellen követték el, és a labda a kosárba jutott: a kosár érvényes és ezen felül egy (1) büntetődobás.
- Ha a hibát kosárra dobó játékos ellen követték el, de a dobás nem volt sikeres: a mezőnyből végzett kosárradobási kísérlet helyétől függően kettő (2) vagy három (3) büntetődobás.
47. Kizáró hiba
47.1 Meghatározás
47.1.1 A kizáró hiba egy játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő által tanúsított kirívóan sportszerűtlen magatartás.
47.1.2 Az edzőt akkor is ki kell zárni a játékból, ha:
- Saját sportszerűtlen viselkedése miatt a kettő (2) technikai hibát („C”) ítélnek ellene.
- Három (3) technikai hibát („B”) ítélnek ellene a segédedző, egy cserejátékos vagy a csapatpadon helyet foglaló csapatkísérők sportszerűtlen viselkedése miatt, vagy három (3) olyan technikai hibát kap, melyből egyet a saját sportszerűtlensége miatt ítéltek ellene („C”).
47.1.3 A játékból kizárt edzőt a jegyzőkönyvbe beírt segédedző helyettesíti. Ha nincs a jegyzőkönyvbe segédedző beírva, akkor az edzői teendőket a csapatkapitány látja el.
47.2 Büntetés
47.2.1 A kizáró hibát be kell jegyezni az elkövető ellen.
47.2.2 A vétkest ki kell állítani és a mérkőzés hátralévő részére be kell mennie a csapata öltözőjébe, vagy ha azt választja, el kell hagynia az épületet.
47.2.3 Büntetődobás(oka)t, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.
A megítélendő büntetődobások száma megegyezik a sportszerűtlen hibánál a 46.2.2. pontban leírtakkal.
48. A viselkedés szabályai
48.1 Meghatározás
48.1.1 A mérkőzés megfelelő lejátszása a játékvezetőkkel, a jegyzőasztal hivatalos személyeivel és a komiszárral való teljes körű és lojális együttműködést kíván mindkét csapat tagjaitól (játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők).
48.1.2 A csapatok tegyenek meg mindent a győzelem megszerzése érdekében, de ezt csak a sportszerű viselkedés és a „fair play” szellemében tehetik.
48.1.3 Ennek az együttműködésnek vagy a szabályok szellemének bármilyen szándékos vagy ismételt megsértése technikai hiba, és eszerint kell büntetni.
48.1.4 A játékvezető megelőzheti a technikai hibákat a csapattagok figyelmeztetésével vagy akár az apró, adminisztratív jellegű technikai szabályszegések figyelmen kívül hagyásával, amelyek nyilvánvalóan nem szándékosak és nincs közvetlen hatásuk a mérkőzésre, kivéve, ha ugyanolyan jellegű szabályszegés ismétlődött meg a figyelmeztetést követően.
48.1.5 Ha a technikai jellegű szabályszegést azután fedezik fel, hogy a labda élővé vált, a mérkőzést meg kell állítani és technikai hibát kell ítélni. A büntetést úgy kell végrehajtani, mintha a technikai hiba a megítélés pillanatában történt volna. Minden, ami a technikai jellegű szabályszegés és a mérkőzés megállítása között eltelt időszakban történt, érvényes.
48.2 Szabály
A mérkőzés közben a fair-play és a sportszerű viselkedés szellemével ellentétes erőszakos cselekedetek fordulhatnak elő. Ezeket a cselekményeket a játékvezetőknek, és ha szükséges, a rendfenntartó erőknek azonnal meg kell fékezniük.
48.2.1 Amikor erőszakos cselekmények fordulnak elő a játékosok, cserejátékosok, edzők és csapatkísérők között, a játékvezetők tegyék meg a szükséges intézkedést a megfékezésükre.
48.2.2 Bárkit, aki a fent felsorolt személyek közül az ellenfelei vagy a játékvezetők és komiszár kárára kirívóan erőszakos cselekedet elkövetésében vétkes, azonnal ki kell zárni a játékból. A játékvezetők és a komiszár kötelesek jelenteni az esetet a versenyt rendező szervnek.
48.2.3 A közrendért felelős személyek csak akkor léphetnek a játéktérre, ha a játékvezetők erre megkérik őket. Azonban, ha a játéktérre nézők jönnének be azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy erőszakos cselekedeteket kövessenek el, akkor a rendfenntartóknak a csapatok és a játékvezetők védelmében azonnal közbe kell lépniük.
48.2.4 Minden más terület, beleértve a bejáratokat, kijáratokat, folyosókat, öltözőket, stb. a versenyt rendező szerv és a rendfenntartók hatáskörébe tartozik.
48.2.5 A játékvezetők nem engedhetik meg a játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők olyan fizikai cselekedeteit, amelyek a játéktér felszereléseinek megrongálódásához vezethetnek.
Amennyiben a játékvezetők ilyen jellegű cselekményt vesznek észre, az elkövető csapat edzőjét azonnal figyelmeztetniük kell.
Ha az eset(ek) ismétlődik(nek), azonnal technikai hibát kell ítélni az érintett személy(ek) ellen. Ha az érintett személy neve nem szerepel a jegyzőkönyvben, akkor a technikai hibát az edző ellen kell bejegyezni „B” jelöléssel.
A játékvezetők döntései véglegesek, nem lehet azokat vitatni vagy figyelmen kívül hagyni.
49. Játékos által elkövetett technikai hiba
49.1 Meghatározás
49.1.1 A játékos által elkövetett technikai hibák olyan játékos általi hibák, amelyek nem járnak az ellenfél játékosával történő testi érintkezéssel.
49.1.2 Technikai hiba, ha a játékos figyelmen kívül hagyja a játékvezetők figyelmeztetéseit, vagy olyan taktikákat alkalmaz, mint:
- Tiszteletlenül viselkedik a játékvezetőkkel, a komiszárral, az asztal hivatalos személyzetével, az ellenfelekkel, vagy megérinti őket.
- Sértő módon beszél, gesztikulál, vagy hergeli a nézőket.
- Hergeli az ellenfelet, vagy gátolja látásában azzal, hogy közel a szeméhez mozgatja a kezét.
- Késlelteti a játékot azzal, hogy megakadályozza a bedobás azonnali végrehajtását.
- Nem emeli fel megfelelően a kezét, amikor hibát ítéltek ellene, és erre a játékvezető felszólította.
- Mezszámot cserél anélkül, hogy közölné a jegyzővel és a játékvezetővel.
- Jogosulatlanul elhagyja a játékteret.
- Úgy kapaszkodik meg a gyűrűn, hogy arra teljes súlyával ránehezedik.
Zsákolás közben a játékos:
Egy pillanatra és véletlenszerűen megfoghatja a gyűrűt.
Megkapaszkodhat a gyűrűn, ha a játékvezető megítélése szerint ezzel a saját vagy más játékos sérülését igyekszik megelőzni.
49.2 Büntetés
49.2.1 A technikai hibát be kell jegyezni a játékos terhére.
49.2.2 Egy (1) büntetődobást, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.
50. Edzők, segédedzők, cserejátékosok vagy csapatkísérők által elkövetett technikai hiba
50.1 Meghatározás
50.1.1 Az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő nem érintheti meg vagy nem fordulhat tiszteletlenül a játékvezetőkhöz, a komiszárhoz, az asztal hivatalos személyeihez vagy az ellenfélhez.
50.1.2 A csapatpad területén csak az edző, a segédedző, a cserejátékosok és a csapatkísérők tartózkodhatnak, és a következő kivételektől eltekintve ott is kell maradniuk:
- Az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő a játéktérre léphet a sérült játékos megsegítésére, miután a játékvezetőtől erre engedélyt kapott.
- Az orvos a játékvezető engedélye nélkül is pályára léphet, ha úgy ítéli meg, hogy a sérült játékos veszélyben van, és azonnali ellátásra szorul.
- A cserejátékos a jegyzőasztalnál kérhet cserét.
- Az edző vagy a segédedző kérhet holtidőt.
- Csapat terhére írt holtidő közben az edző, segédedző, cserejátékos vagy csapatkísérő a pályára léphet, hogy csapatának tagjaival beszéljen, feltéve, hogy a csapatpadja területének közelében marad.
- Az edző beszélhet játékosaihoz a mérkőzés közben, feltéve, hogy a csapatpadja területén belül marad.
- Amikor a mérkőzésóra áll, az edző vagy a segédedző a jegyzőasztalhoz mehet statisztikai felvilágosításért. Ennek udvarias formában kell történnie, anélkül, hogy megszakítaná a mérkőzés természetes menetét.
50.2 Büntetés
50.2.1 A technikai hibát be kell jegyezni az edző ellen.
50.2.2 Kettő (2) büntetődobást, majd a félpályánál labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.
51. Játékszünetben elkövetett technikai hibák
51.1 Meghatározás
Technikai hibákat játékszünetekben is lehet ítélni, melyek a mérkőzés kezdetét megelőző időszak (20 perc), a negyedek közötti szünetek, a félidei és bármely hosszabbítás előtti szünet.
A játékszünet 20 perccel a mérkőzés kezdetét megelőzően illetve az időmérő negyedek vagy hosszabbítások végét közlő jelzésével kezdődik.
A játékszünet akkor fejeződik be, amikor a következő negyed vagy hosszabbítás kezdetekor a középkörben végrehajtott feldobást követően a labdát az egyik ugró játékos szabályosan elüti.
51.2 Büntetés
Ha a technikai hibát:
- A csapat egyik játékra jogosult tagja ellen ítélték, akkor a csapattag terhére kell bejegyezni mint játékos általi hibát, és az ellenfél javára kettő (2) büntetődobást kell adni.
Ez a hiba beszámít a csapathibák közé.
- Az edző, segédedző, játékos-edző vagy csapatkísérő ellen ítélték, akkor az edző ellen kell bejegyezni, és az ellenfél javára kettő (2) büntetődobást kell adni.
Ez a hiba nem számít be a csapathibák közé.
Ha egynél több technikai hibát ítéltek, lásd az 56. §-t. (Különleges helyzetek).
51.3 Eljárás
Miután a büntetődobásokat végrehajtották, a mérkőzést, a negyedet vagy a hosszabbítást a középkörben feldobással kell elkezdeni.
52. Verekedés
52.1 Meghatározás
A verekedés erőszakos fizikai cselekmény két vagy több személy között (játékosok, cserejátékosok, edzők, segédedzők és csapatkísérők).
Ez a paragrafus csak cserejátékosokra, edzőkre, segédedzőkre és csapatkísérőkre vonatkozik, akik elhagyják a csapatpad területét verekedés során vagy bármely helyzetben, amely verekedéshez vezethet.
52.2 Szabály
52.2.1 Azokat a cserejátékosokat és csapatkísérőket, akik elhagyják a csapatpad területét verekedés során, vagy olyan esetben, amely verekedéshez vezethet, ki kell zárni a játékból.
52.2.2 Csak az edzőnek és/vagy a segédedzőnek megengedett, hogy elhagyja a csapatpad területét amikor verekedés tört ki, vagy olyan helyzetben, ami verekedéshez vezethet, ha abból a célból teszi, hogy segítsen a játékvezetőknek a rend fenntartásában vagy helyreállításában. Ebben az esetben az edzőt és/vagy a segédedzőt nem kell kizárni a játékból.
52.2.3 Amennyiben az edző és/vagy a segédedző elhagyja a csapatpad területét és nem segít vagy nem próbál segíteni a játékvezetőknek a rend fenntartásában vagy helyreállításában, akkor ki kell zárni a játékból.
52.3 Büntetés
52.3.1 Függetlenül a csapatpad területének elhagyásáért kizárt cserejátékosok vagy csapatkísérők számától, egy technikai hibát („B”) kell bejegyezni az edző ellen.
52.3.2 Abban az esetben, ha ezen paragrafus alapján mindkét csapatból kizárnak vétkeseket, és nincs egyéb érvényben lévő büntetés (lásd az alábbi 52.3.4 pontot), akkor a mérkőzést feldobással kell folytatni.
52.3.3 Minden kizáró hibát be kell jegyezni a B.8.3 pontban leírtak szerint. Ezek nem számítanak be a csapathibák közé.
52.3.4 Minden büntetést, mely azelőtt következett be, hogy a cserejátékosok és a csapatkísérők elhagyták a csapatpad területét, az 56. §-nak (Különleges helyzetek) megfelelően kell kezelni.