Játékidő
17. Játékidő, döntetlen állás és hosszabbítások
17.1 A mérkőzés négy (4), egyenként tíz (10) perces negyedből áll.
17.2 Kettő (2) perces szüneteket kell tartani az első és második, illetve a harmadik és negyedik negyed között, és minden hosszabbítás előtt.
17.3 A félidők közti szünet tizenöt (15) perc.
17.4 Ha a mérkőzés állása a negyedik negyed játékidejének végén döntetlen, a mérkőzést egy öt (5) perces hosszabbítással kell folytatni, illetve annyiszor öt (5) perces hosszabbítással, amennyi a döntetlen eredmény megszüntetéséhez szükséges.
17.5 Minden hosszabbításban a csapatoknak arra a kosárra kell játszaniuk, amelyikre a harmadik és negyedik negyedben játszottak.
18. A mérkőzés kezdete
18.1 Minden mérkőzésen a kiírásban elöl álló (hazai) csapat választhat kosarat és csapatpadot.
Ezt a választást a mérkőzés hivatalos kezdési időpontja előtt legalább 20 perccel tudatni kell az első játékvezetővel.
18.2 Az első és a harmadik negyed előtt a csapatoknak joguk van azon a térfélen bemelegíteni, amelyiken az ellenfél kosara van.
18.3 A csapatoknak a harmadik negyed előtt kosarat kell cserélniük.
18.4 A mérkőzést nem lehet elkezdeni, ha az egyik csapat nincs öt (5) játékra kész játékossal a pályán.
18.5 A mérkőzés hivatalosan a középkörben történő feldobással kezdődik, amikor a labdát valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.
19. A labda játékhelyzetei
A labda lehet élő vagy holt.
19.1 A labda élővé válik:
- Feldobáskor, amikor valamelyik ugró játékos szabályosan elüti.
- Büntetődobáskor, amikor a játékvezető a labdát a büntetődobó játékos rendelkezésére bocsátja.
- Bedobásnál, amikor a labda a bedobást végrehajtó játékos rendelkezésére áll.
19.2 A labda holttá válik, amikor:
- Mezőnyből vagy büntetődobásból kosarat érnek el.
- A játékvezető sípja megszólal, amikor a labda élő.
Nyilvánvalóvá válik, hogy a labda nem jut kosárba olyan büntetődobáskor, amelyet:
újabb büntetődobás(ok) követ(nek),
további büntetés (büntetődobás és/vagy bedobás) követ.
- A mérkőzésóra hangjelzése megszólal, jelezve a negyedek vagy a hosszabbítás végét.
- A 24-mp-es készülék jelzése megszólal, amikor a labda élő.
A labda egy kosárra dobást követően a levegőben van, és érinti bármelyik csapat játékosa azután, hogy:
A játékvezető sípja megszólalt.
A negyed vagy a hosszabbítás játékideje lejárt.
A 24-mp-es készülék jelzése megszólalt.
19.3 A labda nem válik holttá, és amennyiben kosarat értek el, az érvényes, ha:
+ Mezőnyből végzett kosárradobásnál a labda a levegőben van, amikor a játékvezető sípja, vagy a mérkőzésóra illetve a 24 mp-es készülék jelzése megszólal.
- Büntetődobásnál a labda a levegőben van, amikor a játékvezető sípja megszólal olyan szabályszegést jelezve, amelyet nem a büntetődobó követett el.
- Az ellenfél akkor követ el hibát, amikor a labda még a kosárradobó játékos birtokában van, aki a hiba megtörténte előtt megkezdett dobási kísérletet folyamatos mozgással befejezi.
20. A játékos és a játékvezető helyzete
20.1 A játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érinti a talajt.
A levegőben lévő játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érintette utoljára a talajt. Mindezek vonatkoznak a határvonalakra, a középvonalra, a hárompontos vonalra, a büntetődobó vonalra és a büntetődobó sávot határoló vonalakra.
20.2 A játékvezető helyzetét ugyanazok az elvek határozzák meg, mint a játékosét.
Ha a labda a játékvezetőt érinti az olyan, mintha a talajt érintené a játékvezető helyén.
21. Feldobás
21.1 Meghatározás
21.1.1 Feldobásnak azt nevezzük, amikor a játékvezető két ellenfél játékos között bármelyik körben feldobja a labdát.
21.1.2 Tartott labdát kell ítélni, ha az ellenfelek közül egy vagy több játékos a kezét (kezeit) szilárdan a labdán tartja úgy, hogy egyik játékos sem tudja birtokba venni szükségtelen durvaság nélkül.
21.2 Szabály
21.2.1 A negyedet vagy a hosszabbítást a középkörben, bármely két ellenfél játékos között végrehajtott feldobással kell kezdeni.
21.2.2 Amikor tartott labdát vagy feldobással járó kettős hibát ítélnek, a feldobást a legközelebbi körben, a két érintett ellenfél játékos között kell végrehajtani.
Amennyiben kettőnél több játékos között ítélnek tartott labdát, a játékvezetőnek a feldobáshoz két, megközelítőleg azonos magasságú ellenfél játékost kell kijelölnie.
21.2.3 Ha a mérkőzést – a 21.2.1. vagy a 21.2.2. kivételével – feldobással kell folytatni, beleértve azt az esetet is, amikor az élő labda fennakad a kosár tartóján, akkor a feldobást a legközelebbi körben, bármely két ellenfél játékos között kell végrehajtani.
Csak olyan két ellenfél játékos vehet részt a feldobásban, akik a feldobás ítélésekor a pályán tartózkodtak.
21.2.4 Amennyiben nem állapítható meg, hogy melyik kör van közelebb, a feldobást a középkörben kell végrehajtani.
21.3 Eljárás
21.3.1 Mindegyik ugró játékos mindkét lábával a körnek abban a felében álljon, amelyik a saját kosarához közelebb van, és egyik lábuk az elválasztó vonalhoz közel legyen.
21.3.2 A játékvezető ezután függőlegesen feldobja közöttük a labdát olyan magasra, hogy azt egyikük se érje el felugrással.
21.3.3 A labdát, miután elérte legmagasabb pontját, egyik vagy mindkét játékosnak kézzel kell elütnie.
21.3.4 Egyik ugró játékos sem hagyhatja el addig a helyét, amíg a labdát szabályosan el nem ütik.
21.3.5 Egyik ugró játékos sem foghatja meg, illetve nem érintheti kettőnél többször a labdát, amíg az nem érinti a nyolc nem ugró játékos valamelyikét, a talajt, a kosarat vagy a palánkot.
21.3.6 A nem ugró játékosok testük egyetlen részével sem érinthetik a kört és a fölötte lévő területet (hengert), mielőtt a labdát az ugró játékosok valamelyike elütötte volna.
21.3.7 Ha a labdát egyik ugró játékos sem ütötte el, vagy az érinti a talajt anélkül, hogy legalább az egyik ugró játékos elütötte volna, a feldobást meg kell ismételni.
21.3.8 Csapattársak nem foglalhatnak el egymás melletti helyet a kör mentén, ha az ellenfél szeretné ezen helyek valamelyikét elfoglalni.
21.3.9 Ha a feldobáshoz kijelölt játékos sérülés, elkövetett 5. hibája vagy kizárás miatt nem ugorhat a labdáért, akkor a helyette csereként beállt játékosnak kell ugrania. Ha nincs már több cserejátékos, akkor a kapitány által kijelölt játékosnak kell ugrani.
A 21.3.1, 21.3.3, 21.3.4, 21.3.5 és a 21.3.6 paragrafusok megszegése szabálysértés.
22. Hogyan játszanak a labdával
22.1 Kosárlabdában csak kézzel (kezekkel) szabad a labdával játszani.
22.2 Labdával a kézben futni, szándékosan rúgni vagy a láb bármelyik részével akadályozni, illetve ököllel ütni a labdát – szabálysértés.
22.3 A labdát lábfejjel vagy lábbal véletlenül érinteni, vagy azzal érintkezni, nem szabálysértés.
23. A labda birtoklása
23.1 A játékos birtokolja a labdát, amikor tartja vagy vezeti, illetve amikor az élő labda a rendelkezésére áll.
23.2 A csapat birtokolja a labdát, amikor a csapat valamelyik játékosa birtokolja az élő labdát vagy a csapattársak egymás között adogatják.
23.3 A csapat labdabirtoklása addig tart, amíg az ellenfél szerez labdabirtoklást, a labda holttá válik, illetve mezőnyből vagy büntetőből végzett kosárradobásnál a labda elhagyja a játékos kezét.
24. Kosárradobó játékos
24.1 A dobómozdulat akkor kezdődik, amikor a játékos megkezdi azt a mozdulatot, amely természetes módon megelőzi a labda elengedését, és a játékvezetők megítélése szerint ezáltal kísérletet kezdett arra, hogy a labdát dobással, zsákolással, vagy pöcizéssel az ellenfél kosarába jutassa. A kísérlet folytatódik addig, amíg a labda el nem hagyja a játékos kezét.
Még ha fogják is a kosárra dobást megkísérlő játékos karját akadályozva őt ezzel a kosárszerzésben, a játékvezető ítélheti úgy, hogy ez kosárradobási kísérlet volt. Ebben az esetben nem szükségszerű, hogy a labda elhagyja a játékos kezét.
Nincs semmilyen összefüggés a szabályosan megtett lépések és a dobómozdulat között.
24.2 Levegőben lévő dobójátékos esetén a kosárra dobás mozdulata addig folytatódik, amíg a kísérletet be nem fejezi (a labda elhagyja a dobó kezét/kezeit) és a dobó játékos mindkét lába vissza nem érkezik a talajra.
A csapat labdabirtoklása azonban befejeződik, amikor a labda elhagyja a játékos kezét.
24.3 Hogy a hibát kosárra dobó játékos ellen elkövetettnek lehessen tekinteni, a hibának – a játékvezető megítélése szerint – azután kell bekövetkezni, miután a játékos megkezdte folyamatos kar- és/vagy testmozdulatát mezőnyből végzett kosárra dobáshoz.
.jpg)
A folyamatos mozdulat:
- Akkor kezdődik, amikor a labda megül a játékos kezében (kezeiben) és a dobómozdulat – általában felfelé – megindul.
- Ebbe beletartozik az a kéz- és/vagy testmozdulat, amit a játékos a kosárra dobási kísérlethez végez.
- Befejeződik, amikor a játékos teljesen új mozdulatot tesz.
Ha a fenti folyamatos mozgás feltételei fennállnak, a játékost dobómozdulatot végző játékosnak kell tekinteni.
25. Kosár: Mikor érvényes és értéke
25.1 Meghatározás
25.1.1 Kosarat (gólt) akkor érnek el, amikor az élő labda felülről esik a kosárba és benne marad vagy keresztülhalad rajta.
25.1.2 A labdát kosárban lévőnek kell tekinteni, ha akár csak a legkisebb részével is a gyűrűn belül és a gyűrű tetejének szintje alatt van.
25.2 Szabály
25.2.1 A kosár annak a csapatnak a javára számít, amelyik támadja azt a kosarat, amelyikbe a labda beleesett, a következők szerint:
- A büntetődobásból elért kosár egy (1) pontot ér.
- A kétpontos mezőnykosár területéről dobott kosár kettő (2) pontot ér.
- A hárompontos mezőnykosár területéről dobott kosár három (3) pontot ér.
25.2.2 Ha egy játékos véletlenül mezőnykosarat dob saját csapatának kosarába, a pontokat úgy kell beírni, mintha az ellenfél csapatkapitánya dobta volna.
25.2.3 Ha egy játékos szándékosan dob mezőnykosarat a saját csapatának kosarába, az szabálysértés, és a kosár nem érvényes.
25.2.4 Ha a játékos alulról juttatja a kosárba a labdát, szabálysértést követ el.
26. Bedobás
26.1 Általános alapelvek
26.1.1 Bármikor, ha a labda kosárba jut, de a mezőnyből vagy a büntetőből dobott kosár érvénytelen, a bedobást a büntetődobó vonal meghosszabbításánál kell elvégezni.
26.1.2 Technikai, sportszerűtlen vagy kizáró hibáért járó büntetődobás(oka)t követő bedobást a felezővonalnál, a jegyzőasztallal szemben kell elvégezni függetlenül attól, hogy az utolsó vagy egyetlen büntetődobás sikeres volt-e vagy sem.
A felezővonaltól bedobást végző játékos egyik lábával a meghosszabbított felezővonal egyik, a másikkal a másik oldalán álljon. A labdát a pálya bármely pontján álló játékosnak bedobhatja.
26.1.3 Az élő labdát birtokló vagy a bedobásra jogosult csapat játékosa által elkövetett személyi hibát követő bedobást a vétlen csapat végezheti el a hiba elkövetésének helyéhez legközelebb eső pontról.
26.1.4 A játékvezető oda is dobhatja vagy pattinthatja a labdát a bedobást végző játékosnak, ha:
- A játékvezető nincs 3-4 méternél távolabb a bedobást végző játékostól.
- A játékos, aki a bedobást végrehajtja, a játékvezető által kijelölt, megfelelő helyen áll.
- A labdabirtokláshoz jutó csapat nem szerez ezáltal sportszerűtlen előnyt.
26.2 Sikeres mezőnykosarat vagy sikeres utolsó büntetődobást követően:
26.2.1 A bedobást a kosarat elért csapat bármelyik ellenfél játékosának kell elvégezni annál az alapvonalnál, ahol a kosár esett.
Ez akkor is alkalmazandó, amikor egy kosarat követő holtidő után vagy bármilyen játékmegszakítást követően, a játékvezető a játékosnak átadja vagy rendelkezésére bocsátja a labdát.
26.2.2 A bedobást végző játékos oldalra és/vagy hátrafelé mozoghat, és/vagy a csapattársak egymásnak passzolhatnak az alapvonalon vagy a mögött, de az öt (5) mp számolása abban a pillanatban kezdődik, amikor a labda az első játékos rendelkezésére áll a határvonalon kívül.
26.2.3 A bedobást végző játékos ellenfelei nem érinthetik a labdát miután az áthaladt a kosáron.
Engedmény tehető, ha a játékos véletlenszerűen vagy ösztönösen érinti a labdát, azonban ha ezáltal késlelteti a bedobást, az – előzetes figyelmeztetés után – technikai hiba.
26.3 A szabályok megszegését vagy a játék bármilyen megállítását követően
26.3.1 A bedobást elvégző játékosnak a határvonalon kívül kell állnia, a játékvezető által kijelölt helyen, ahhoz a ponthoz legközelebb, ahol a szabályt megszegték vagy a játékot megállították, kivéve közvetlenül a palánk mögött.
26.3.2 A játékvezető közvetlenül a bedobó játékosnak adja át, dobja oda vagy bocsássa rendelkezésére a labdát.
26.4 Szabály
26.4.1 A bedobást végző játékos az alábbiakat nem teheti:
- Nem érintheti a labdát a pályán, mielőtt az érintene más játékost.
- Nem léphet a pályára, mielőtt vagy miközben bedobja a labdát.
- Nem használhat fel öt (5) mp-nél többet a labda bedobására.
- Bedobás közben a labda addig nem érinthet pályán kívüli területet, amíg nem érintett egy pályán lévő játékost.
- Nem dobhatja be a labdát úgy, hogy közvetlenül kosárba essen.
- A bedobást végző játékos nem tehet meg egy (1) m-nél többet oldalra egy irányban a játékvezető által kijelölt helytől, mielőtt a labdát bedobná. Azonban a vonalra merőlegesen hátralépni – ameddig a körülmények lehetővé teszik – megengedett.
26.4.2 A többi játékos az alábbiakat nem teheti:
- Nem lehet semmilyen testrészük a határvonal fölött, mielőtt a labda áthaladna a vonal felett.
- Ha a határvonalon kívüli akadálymentes terület a bedobás helyén kevesebb, mint kettő (2) méter, egyik csapat játékosai sem állhatnak egy (1) méternél közelebb a bedobást végző játékoshoz.
A 26.4 paragrafus megszegése szabálysértés.
26.5 Büntetése
A labdát az ellenfél dobhatja be az eredeti bedobás helyéről.
27. Csapat terhére írt holtidő
27.1 Meghatározás
A csapat terhére írt holtidő a játék olyan megszakítása, amely a csapat edzőjének vagy segédedzőjének kérésére történik.
27.2 Szabály
27.2.1 Minden csapat terhére írt holtidő egy (1) percig tart.
27.2.2 A holtidő lehetőség akkor kezdődik, amikor:
- A labda holttá válik és a mérkőzésórát megállították, valamint a játékvezető befejezte jelzéseit a jegyzőasztal felé hiba vagy szabálysértés megítélése után.
- Mezőnykosarat érnek el az ellen a csapat ellen, amelyik holtidőt kért a mezőnykosár előtt vagy után.
27.2.3 A holtidőkérési lehetőség akkor fejeződik be, amikor:
- A játékvezető belép a labdával a körbe, hogy elvégezze a feldobást.
- A játékvezető belép a büntetődobó sávba labdával vagy labda nélkül, hogy elvégeztesse az első vagy egyetlen büntetődobást.
- A labda a játékos rendelkezésére áll a bedobáshoz.
27.2.4 Negyedenként egy (1) csapat terhére írt holtidő engedélyezett csapatonként az első három (3) negyedben, kettő (2) a negyedik negyedben és egy (1) minden hosszabbításban.
27.2.5 A holtidőt azon csapat edzőjének terhére kell beírni, amelyik azt előbb kérte, kivéve, ha az ellenfél által elért mezőnykosár után engedélyezik a holtidőt úgy, hogy személyi hibát nem ítéltek.
27.2.6 A csapat holtidőkérése visszavonható, de csak azelőtt, mielőtt a jegyző a játékvezetőknek jelezné, hogy holtidőt kértek.
27.2.7 A csapat terhére írt holtidő alatt a játékosok elhagyhatják a játékteret és leülhetnek a csapatpadra, valamint a csapatpad személyei bejöhetnek a pályára feltéve, hogy a csapatpadjuk közelében maradnak.
27.3 Lebonyolítása
27.3.1 Az edző vagy a segédedző jogosult holtidőt kérni. Ezt úgy kell megtennie, hogy személyesen a jegyzőhöz megy és érthetően holtidőt kér, miközben a kezével is mutatja az időkérés jelét.
27.3.2 Amint egy holtidő lehetőség elkezdődött, a jegyző hangjelzéssel jelzi a játékvezetőknek, hogy holtidőkérés történt.
Ha kosarat kapott az a csapat, amelyik holt időt kért, az időmérő azonnal megállítja az órát és hangjelzést ad.
27.3.3 A holtidő akkor kezdődik el, amikor a játékvezető sípol és holtidőt jelez.
27.3.4 A holtidő akkor ér véget, amikor a játékvezető sípjával jelez és a csapatokat behívja a játéktérre.
27.4 Korlátozások
27.4.1 Csapat terhére írt holtidő nem engedélyezhető az egyszeri büntetésként megítélt büntetődobások között vagy azokat követően addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy mérkőzésóra újraindítást követő időszak után.
Kivételek:
- Hibát ítélnek a büntetődobások között. Ebben az esetben a büntetődobásokat be kell fejezni, majd a holtidőt ki kell adni az új büntetés végrehajtása előtt.
- Hibát ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően. Ebben az esetben a holtidőt ki kell adni az új büntetés végrehajtása előtt.
- Szabálysértést ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően, amelyért a büntetés feldobás vagy bedobás.
Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítélnek, minden büntetési egység külön kezelendő.
27.4.2 Nem engedélyezhető csapat terhére írt holtidő a kosarat elérő csapatnak, amikor a mérkőzésórát olyan sikeres mezőnykosár után állították meg, amely a negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében esett.
27.4.3 A fel nem használt holtidők nem vihetők át a következő negyedre vagy hosszabbításra.
28. Csere
28.1 Szabály
28.1.1 A csapat a cserelehetőség alatt cserélhet játékos(oka)t.
28.1.2 A cserelehetőség akkor kezdődik, amikor:
- + A labda holttá válik és a mérkőzésórát megállították, valamint a játékvezető befejezte jelzéseit a jegyzőasztalnak hiba vagy szabálysértés megítélése után.
- + A cserét kérő csapat ellen kosarat érnek el a negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében.
A cserelehetőség befejeződik, amikor:
- A játékvezető a labdával belép a körbe végrehajtani a feldobást.
- A játékvezető labdával vagy labda nélkül belép a büntetődobó sávba, hogy elvégeztesse az első vagy egyetlen büntetődobást.
- A labda a bedobást végző játékos rendelkezésére áll.
28.1.3 Az a játékos, akit lecseréltek, nem térhet vissza a játékba, és az a cserejátékos, aki játékossá vált, nem hagyhatja el a játékot addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy mérkőzésóra újraindítással járó időszak megtörténte után.
Kivételek:
- A csapat játékosainak létszáma öt (5) fő alá csökken.
- Egy tévedés helyesbítésében érintett játékos a csapatpadon ül, miután szabályosan lecserélték.
28.2 Eljárás
28.2.1 A cserejátékosnak van joga cserét kérni. Ezt úgy teheti meg, hogy személyesen odamegy a jegyzőhöz, és – miközben a csere jelzését mutatja kezével – érthetően cserét kér. Addig a cserepadon/széken kell ülnie, ameddig a cserelehetőség meg nem kezdődik.
28.2.2 Amint cserelehetőség adódik, a jegyző a jelzőberendezés megszólaltatásával jelezze a játékvezetőknek, hogy cserekérés történt.
28.2.3 A cserejátékosnak addig a határvonalon kívül kell maradnia, amíg a játékvezető be nem mutatja a csere jelzését.
28.2.4 A lecserélt játékosnak sem a jegyzőnél, sem a játékvezetőnél nem kell jelentkeznie. Megengedett, hogy egyenesen a csapatpadjához menjen.
28.2.5 A cseréket a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. Azt a játékost, aki elkövette 5. személyi hibáját, vagy akit kizártak a játékból, 30 másodpercen belül kell lecserélni. Ha a játékvezető véleménye szerint a játék folytatását szükségtelenül késleltetik, holtidőt kell írni a vétkes csapat terhére.
28.2.6 Ha a cserét a csapatok terhére írt holtidő alatt kérik, a cserejátékosnak pályáralépés előtt jelentkeznie kell a jegyzőnél.
28.2.7 A cserekérés csak azelőtt vonható vissza, mielőtt a jegyző a készülékével jelezné ezt a kérést.
28.3 Nem engedélyezhető a csere:
28.3.1 Szabálysértést követően a bedobásra nem jogosult csapatnak.
Kivételek:
- A bedobást végző csapat cserélt.
- Valamelyik csapat ellen hibát ítéltek.
- Valamelyik csapat terhére holtidőt engedélyeztek.
- A játékvezető szakította meg a játékot.
28.3.2 Egy (1) hiba büntetéseként járó büntetődobás(ok) között vagy után addig, amíg a labda újra holttá nem válik egy óraindítással járó időszak megtörténte után.
Kivételek:
- Hibát ítélnek a büntetődobások között. Ebben az esetben a büntetődobásokat be kell fejezni, majd a cserét végre kell hajtani az új büntetés végrehajtása előtt.
- Hibát ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően. Ebben az esetben a cserét végre kell hajtani az új büntetés végrehajtása előtt.
- Szabálysértést ítélnek, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobást követően, amelyért a büntetés feldobás vagy bedobás.
Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítélnek, minden büntetési egység külön kezelendő.
28.3.3 Feldobáshoz kijelölt ugró vagy büntetődobó játékosnak.
Kivételek:
- Megsérült.
- Elkövette ötödik hibáját.
- Kizárták a játékból.
28.3.4 A negyedik negyed vagy bármelyik hosszabbítás utolsó kettő (2) percében, amikor a mérkőzésóra áll olyan mezőnykosarat követően, melyet a cserét kérő csapat ért el.
Kivételek:
- Csapat terhére írt holtidő közben.
- A kosarat kapott csapat is kért cserét.
- A játékvezető szakította meg a játékot.
28.4 A büntetődobó játékos cseréje
Azt a játékost, aki büntetődobásokat hajtott végre, az alábbi feltételek szerint lehet lecserélni:
- A cserét azelőtt kérték, mielőtt az első vagy egyetlen büntetődobás előtti cserelehetőség befejeződött.
- Több büntetődobási egység esetén, amelyeket egynél több hiba büntetéseként ítéltek, minden büntetési egység külön kezelendő.
- A labda holttá válik az utolsó vagy egyetlen büntetődobás után.
Ha a büntetődobó játékost lecserélik, az ellenfél szintén cserélhet egy játékost feltéve, hogy a cserét azelőtt kérték, mielőtt a labda élővé válna az utolsó vagy egyetlen büntetődobásnál.
29. Mikor ér véget a negyed vagy a mérkőzés
29.1 Egy negyed, hosszabbítás, illetve a mérkőzés a mérkőzésóra játékidő lejártát közlő jelzésére ér véget.
29.2 Ha a mérkőzésórának bármelyik negyed vagy hosszabbítás lejártát közlő jelzésével egyidejűleg, vagy azt közvetlenül megelőzően hibát követnek el, az ezért a hibáért járó esetleges büntetődobás(oka)t végre kell hajtani.
30. A mérkőzés elvesztése feladással
30.1 Szabály
A csapat feladással veszti el a mérkőzést, ha:
- Az első játékvezető felszólítása ellenére megtagadja a játékot.
- Tevékenységével meghiúsítja a mérkőzés lejátszását.
- Tizenöt (15) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja után sincs jelen, illetve nem tud pályára küldeni öt (5) játékra kész játékost.
30.2 Büntetés
30.2.1 A mérkőzést húsz-nulla (20-0) eredménnyel az ellenfél nyeri, továbbá a feladó csapat nulla (0) pontot kap a helyezés megállapításánál.
30.2.2 Két mérkőzéses (otthoni és idegenbeli) találkozón, amikor a két mérkőzés együttes eredménye alapján kerül ki a győztes, illetve két győzelemig tartó play-off mérkőzéseken az a csapat, amelyik a sorozat vagy a play-off első, második vagy a harmadik mérkőzését feladással veszíti el, az együttes találkozót is feladással veszíti el. Ez nem vonatkozik a három vagy több győzelemig tartó play-off mérkőzésekre.
31. A mérkőzés elvesztése játékoshiány miatt
31.1 Szabály
Egy csapat játékoshiány miatt veszíti el a mérkőzést, ha a játék folyamán a játékosok száma a pályán kettőnél kevesebbre csökken.
31.2 Büntetés
31.2.1 Ha a győztesnek nyilvánított csapat vezet, a mérkőzést a pályán elért eredménnyel nyeri. Ha a győztesnek nyilvánított csapat nem vezet, az eredmény kettő-nulla (2-0) lesz a javára. A vesztes csapat a helyezés megállapításánál megkapja az egy (1) pontot.
31.2.2 Olyan két mérkőzéses (otthoni és idegenbeli) találkozón, amikor a két mérkőzés együttes eredménye alapján kerül ki a győztes, az a csapat, amelyik az első vagy a második mérkőzést játékoshiány miatt veszíti el, az együttes találkozót is játékoshiány miatt veszíti el.