A pálya és a vonalak méretei
2.1 A játéktér
A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület.
A FIBA hivatalos fő eseményein és valamennyi újonnan épített pályán: a játéktér hossza 28 m, szélessége 15 m, a határvonalak belső szélén mérve.
Minden más versenyen a FIBA illetékes szerve – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – jogosult minimum 26 m hosszúságú és 14 m szélességű pályák jóváhagyására.
2.2 Belmagasság
A terem mennyezete vagy a legalacsonyabban lévő akadály legalább 7 m magasan legyen.
2.3 Világítás
A játékteret egyenletesen és megfelelően kell megvilágítani. A fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok és a játékvezetők látását ne zavarják.
2.4 Vonalak
Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen.
2.4.1 Alapvonalak és oldalvonalak
A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek.
A játéktér legalább 2 m-re legyen bármilyen akadálytól, beleértve a csapatpadon ülő személyeket is.
2.4.2 Középvonal
A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani.
2.4.3 Büntetődobó vonalak, szigorított területek és büntetődobó sávok
A büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik.
A szigorított területek a pályán kijelölt azon területek, amelyeket az alapvonalak, a büntetődobó vonalak, valamint azok a vonalak határolnak, amelyek külső szélükkel az alapvonal felezőponjától 3 m-re az alapvonalról erednek, és a büntetővonalak külső szélénél végződnek. Ezek a vonalak, kivéve az alapvonalakat, a szigorított terület részei. A szigorított területek belsejét be lehet festeni, de a színének azonosnak kell lennie a középkörével.
A büntetődobó sávok a szigorított területek egy 1,80 m sugarú félkörrel megnövelve. A félkörök középpontjai megegyeznek a büntetődobó vonalak középpontjaival. Hasonló félköröket kell meghúzni – szaggatott vonallal – a szigorított területeken belül is.
2.4.4 Középkör
A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Ha a középkör belseje festve van, akkor színének azonosnak kell lennie a szigorított területével.
2.4.5 A hárompontos mezőnykosár területe
A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet, amelyhez – azt határolva – az alábbiak tartoznak:
Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,75 m-re az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól. E pont távolsága az alapvonal felező pontjának belső szélétől 1,575 m.
Egy, a külső szélén mért 6,75 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze.
2.4.6 A csapatpad területek
A csapatpad területeket a játéktéren kívül, a jegyzőasztallal és a csapatpadokkal azonos oldalon, az alábbiak szerint kell kijelölni:
A területeket két, legalább 2 m hosszú, az oldalvonalra merőleges vonal határolja, melyek egyike az alapvonal meghosszabbítása, a másikat a középvonaltól 5 m-re kell meghúzni.
2.5 A jegyzőasztal és a cserejátékosok padjának/székeinek elhelyezése